A tavalyi világbajnokról is emlékezzünk meg egy pillanatra. A CNN készített egy cukkancs videót a Davydenko házaspárral moszkvai otthonukban, és ezzel újfent beigazolódott, hogy Kolja még mindig az egyik  legjobb és legviccesebb arc az ATP Touron, még ha hajlamosak is vagyunk sokszor elfelejteni őt.

Először is sorry a késői posztért, de az a helyzet, hogy picit meg vagyunk csúszva erőnlétileg, de ígérjük igyekszünk összekapni magunkat.
Szóval először Rafáékról:
Mielőtt bárki megpróbálná elintézni annyival, hogy fájt a térde, szögezzünk le valamit. Nadal nem ezért kapott ki. Az kétségtelen, hogy a térde nem engedte, hogy megpróbáljon fordítani nulla kettőről, de abban, hogy hátrányba került, semmiféle szerepe nem volt. Rafa jól játszott nagyon, még a második szett végén is, csak nem eléggé.

Murray  a legjobb teniszét nyújtotta, amit valaha láttam tőle.
Nem csak azzal, ahogyan ütött, mert abban azért volt egy pici pauza, ott a második szett elején, hanem ahogyan reagált a konfliktushelyzetekre, ahogyan váltogatta a játékát, ahogyan adogatott, amikor szerva-röptézett. Ezzel a tenisszel simán GS-t lehet nyerni. Kérdés az, hogy el is várja-e mostantól magától, vagy tud-e ilyen laza maradni. Ha tud, nyerhet.
Rafa azt gondolom, hogy a játékával tulajdonképpen még elégedett is lehetne, a gond csak az ugye, hogy megint nem nyert. Én azt hiszem egy éve két ilyen szettből kettőt biztosan nem veszített volna el. De inkább egyet sem. De erről a problémáról, arról, hogy már nem sérthetetlen, már beszéltünk eleget, pillanatnyilag úgy fest, hogy van ennél nagyobb baja is.
A térde.
Úgy fest, lassan egy fél évet bír csak, vagy még annyit sem, és nem nagyon hiszem, hogy ez változna. Vagy változni éppen változhat, csak nem abban az irányba, amelyikbe szeretné. Egyszer már leírtam mit gondolok erről, akkor kaptam rendesen, azért belinkelem, de szerintem hardcore Rafa rajongók el se olvassák, csak dühítik magukat megint. Addig ellenben barátkozhatnak a tízen kívüli Rafa gondolatával. Ami nyilván nem a reális erőviszonyokat tükrözi, de ahhoz, hogy a ranglistán valaki elől legyen, ahhoz alapvető feltétel, hogy egészséges legyen.
Ő pedig nem az. Ez teljesen egyértelmű. Lehet, hogy rossz ezt a olvasni a fanoknak, de ettől még így van.
Ha valamit eltanulhatna Rogertől, az a spórolás. Ahogy be tudja osztani az erejét, úgy egy mérkőzés szintjén, mint az évet tekintve. Ő simán odadob egy meccset Davynak, mint tette azt Dohában, csak azért, mert a pillanatnyi érdeke úgy kívánja. Rafa egy labdamenetet sem dob oda senkinek. Fut, rohan mindenért. Így nem megy. Hosszú távon semmiképpen sem.
És ha már így, egy merész csavarral átkanyarodtunk Davyék meccsére, szögezzük le gyorsan: Federer a favorit. Az, hogy az utolsó két meccs Davyé lett, nem sokat számít. Grand Slamen legyőzni Rogert, ez kevesek kiváltsága. Háromszor megverni egymás után, az meg Rafáé, meg Murrayé. A tenisze alapján alkalmas lehetne rá Kolja is nyilván.
Csak ne három szettre játszanának és nappal.

Ez volt a mákja Davydenkónak, akit ma Verdascón kívül bárki megvert volna a top 10-ből, és aki az első és az ötödik szettet leszámítva készségesen leereszkedett ellenfele játékának meglehetősen alacsony színvonalára.

A mérkőzés negatív csúcspontja a negyedik szett paródiába hajló végjátéka volt, amikor 5/3-as vezetésnél Verdasco 3 kettőshibával és 3 ki nem kényszerített hibával rukkolt elő, pedig akkor Davydenko is olyan mélyen volt, hogy Alona Bondarenko is kiszerválta volna ellene a játszmát. A rövidítésben Davydenko két adogatással befejezhette volna a meccset, ehelyett két ziccer rontással tuszkolta át tálcán Verdascónak az egyenlítés lehetőségét.

A meccs is csak azért érdemel posztot, mert nagyon ritka, hogy két ennyire jó teniszező ennyire rosszul játsszon egy teljes meccsen keresztül; hogy az utánuk következő Serena-Stosur mérkőzés minőségi kontrasztot mutasson, és hogy a találkozót szolgálatteljesítés okából végignéző jómagam első és egyetlen elégedett pillanata az volt, amikor Verdasco pólócseréjét visszalassították. 

Q. If you had to marry another Russian tennis player, who would it be?

NIKOLAY DAVYDENKO: Marry?

Q. Get married, like husband and wife.

NIKOLAY DAVYDENKO: If I married another tennis player? Man or woman? (Laughter.). I have already wife. I have my beautiful wife. I don’t want to have any ‑‑

IRINA DAVYDENKO: I hear you.

NIKOLAY DAVYDENKO: She’s here.

Q. Sorry about that. (Laughter.)

Tegyük fel, az újságíró azt találja kérdezni egy teniszezőtől, hogy szokott-e alkoholt fogyasztani.
Képzeljük el a többi nagy sztár válaszát:

- ááááá, nem, soha nem iszom, rosszul leszek tőle
- jaj nem, egyszer megszédültem kicsit, azóta egy kortyot se
- nem árulom el a választ, de az önéletrajzi könyvemben mindenre fény derül
- én profi teniszező vagyok, no?
- innék én, de szétesik tőle a fonák röptém
- neeeeeeem, Mirka nem engedi

De Davy nem ilyen.

Q. Are you a vodka drinker?

Nikolay Davydenko: Yes.

Először is nézzük a szikár tényeket, hátha azokkal még nem verem ki a biztosítékot. Davy Nalbandian (2007 Madrid, Párizs)  után a második teniszező lett, aki két egymást követő tornán le tudta győzni Rafát és Rogert is.
Roger után a második játékos lett, aki három tornadöntőben is legyőzte Nadalt, és ő lett az egyetlen játékos, akinek úgy pozitív a mérlege Rafa ellen, hogy legalább öt meccset nyert ellene.
Pedig nem így indult. Kolja 338 meccs után beszedett egy bagelt, karrierje során az ötödiket. Szoktam mondani, hogy a teniszben mindegy, hogy 7/6-ra bukod a játszmát vagy 6/0-ra, sőt néha talán jobb is az utóbbi, mert akkor nyilván bűn rosszul játszol, van honnan előrelépni, de Nadal ellen ez alighanem picikét másképp van.
Iszonyatos érzés lehet ellene zsinórban hét játékot veszíteni, hát még ha úgy játszik, ahogyan az első szettben tette. Mert jó-jó, Davy mondhatta magának, hogy kicsit fel kéne gyorsulni, kicsit hosszabban és kevesebb hibával kéne játszani, hosszabb szervákat ütni meg hasonlók, de ettől még ott állt vele szemben az egyik legjobb Nadal, és tolta le őt a pályáról ezerrel.
Hihetetlen lelkierő kell ahhoz, hogy valaki akárcsak bekapcsolódjon a meccsbe. Mint ahogy ahhoz is, hogy ne törjön össze akkor, amikor nem tudja kiszerválni a szettet, pedig varázslatosan játszott le három labdát. Aztán ne törjön össze akkor sem, amikor Rafa a rövidítésben 4/1-ről kiegyenlít, majd akkor sem, amikor 5/4 után a következő két pont úgy lesz Nadalé, hogy Kolja szervál.
És még akkor sem, amikor a döntő szett elején nem tudja kihasználni a breaklabdáit, majd rögtön bukja az adogatását,.Végül akkor sem, amikor Rafának két labdája van a dupla breakelőnyhöz a harmadikban.
Mindössze ennyi kell ahhoz, hogy valaki fordítani tudjon Rafael Nadal ellen, aki saját bevallása szerint talán ha 2008-ban teniszezett így. Csak mondjuk akkor azt a második mérkőzéslabdát tuti beütötte volna. És ez azért bár egyfelől nyilván nagy különbség, hiszen ezen múlik, hogy nyersz-e vagy veszítesz, de másrészről azért előrelépés is, mert tavaly a második félévben nemhogy a győzelem nem került szóba ilyen meccseken, hanem ilyen meccsei sem nagyon voltak.
Nem volt ezen a szinten.
És ilyen szempontból mindenképp előrelépés Nadalnak Doha, és nem is kicsi. Csak azt hiszem egy dolog veszett oda az elmúlt fél évben, ugyanúgy mint 2008-ban Federernél, az pedig a sérthetetlenség érzése. Nem annyira az ő részéről, hanem inkább a többiek részéről. Már elhiszik sokan, hogy meg lehet verni, meg lehet verni még akkor is, amikor így játszik, mint tegnap. És ez azért fontos lehet ám a későbbiekben, bár tegyük hozzá, hogy azért Roger is megfelelően orvosolta a problémát.
Ami Davyt illeti, kilenc meccs óta veretlen, nem akármilyen játékosok ellen nyert ráadásul (kétszer Rog és Rafa, egyszer Delpo és Söderling ellen), huszadik tornáját nyerte úgy, hogy mindössze öt döntőt veszített. Az én szememben ez az egyik legfontosabb mutató, ami létezik. Kevés dolog árulkodik jobban arról, hogy valaki milyen versenyző. Az elmúlt két hónap után azt hiszem, komolyan senki sem gondolhatja azt, hogy ne lenne képes GS-t nyerni, vagy legalább egy döntőt játszani, mert ugye még azt sem játszott sohasem.
Aki így látja, abból azt hiszem a reflex beszél. Az, hogy divat volt őt szürke kis jellegtelen lúzernek tartani. A lúzert sosem értettem (20/5), a szürke ellen szerintem tett ezt-azt tegnap.
Ki volt az utolsó, aki megverte Nadalt meccslabdáról?
És ki volt az utolsó, aki fordítani tudott ellene egy 0/6 után?

Gratula Kolja!