10 dolog, ami azt jelenti, hogy WTA játékos vagy

10. Napi átlag 100 ml könnyet hullajtasz.

9. A labda megütése közben minimum 1500 decibeles hangot adsz ki.

8. Pályafutásod legalább egy pontján tele vagy pattanásokkal.

7. Mielőtt szerválsz, elsétálsz a pálya legtávolabbi pontjába, és legalább 20 másodpercig igazítod a húrjaidat.

6. Soha nem edzel másik WTA játékossal.

5. Ha edződ bejön a pályára térfélcsere közben, mindig másfelé nézel, soha nem a szemébe.

4. Legalább egy darab plüssállat lóg a sporttáskádon.

3. A negyeddöntőktől kezdve sminkben lépsz pályára.

2. Minden “kollégádat” utálod.

1. A mérkőzés végén úgy integetsz, mint Miss Universe.

Feliciano Lopez személyes tapasztalaton alapuló észrevételei:

- Az edzőpartnerednek hagynia kell, hogy te nyerj edzésen, különben egy hétig húzod a szád.

- Anyukád a versenyek 90%-ra elkísér.

Paola Suárez ötletei:

- Úgy lépsz pályára, hogy nálad van a sporttáskád, egy menő retikül, és óriási fülbevalót hordasz.

- Mindegy, hogy a centeren vagy a 27-es pályán játszol, senki nem ül a lelátón.

És csak hogy tényleg ne csak a lányokat figurázzuk ki, vannak pontok, amik azért a fiúkra is igazak:

Alapvetően kedvelem az innovációkat . A családban elsők között tudtam kezelni a tv távirányítót, és ma sem okoz semmiféle gondot semmilyen kütyü beüzemelése, ha annak bonyolultsága nem haladja meg a grillsütő szintjét.
Érdeklődéssel várok mindenféle technikai újítást, bár annak idején – hatodikban – nagyon úgy tűnt, hogy a mechanika-elektronika határmezsgyéjét sosem leszek képes átlépni, végül ezt is megugrottam. Igaz apukámnak nem kevés munkaórájába beletelt, de ma sem okozna gondot állólámpát eszkábálni egy üres Napóleon konyakos üvegből.

Tovább

Mike Hewitt/Getty Images

Novak Djokovicsé a nap mondata: Ezen a borításon nem lehet játszani, számomra ez nem tenisz. Vagy foci csukában lépek pályára legközelebb, vagy kénytelen leszek Chuck Norrist segítségül hívni, hogy magyarázza el már nekem, hogyan kell kék salakon teniszezni.

A szemünk kezd hozzászokni ahhoz, hogy gyönyörű kéket látunk a képernyőn, ámde salakteniszt kapunk a játékosoktól Madridban.
Sokan sok mindent mondtak arról, hogy ez most jó vagy rossz, segít vagy nem segít, de mégiscsak az számít, amit a játékosok éreznek (na és persze szakértőnk). Mindemellett persze kíváncsiak vagyunk a ti véleményetekre is.

Tovább

Kellett egy pár másodperc, mire egyáltalán megfejtettem.

Húzós hetünk volt, így csak pénteken jutottunk ki a Római Teniszakadémiára, de legalább kijutottunk Bugával és Ákossal.
Akadtak dolgok, amelyek miatt úgy tűnt, hogy mintha mi sem változott volna az elmúlt évekhez képest. Persze főleg az időjárás miatt, hiszen hiába kapta vissza a Budapest Grand Prix a salakszezonba tökéletesen beillő tavaszi időpontot a nyár közepi helyett, ezen a héten úgy érezhettük, hogy július van.

Tovább

Lassan két esztendeje annak, hogy elkanászodtunk, vagy hát egészen pontosan elkanászodtam, és az addig viszonylag nagy rendszerességgel frissülő blogot kicsit elhanyagoltuk/tam.

Petra, volt az, aki próbálta életben tartani, mint most kiderül, nem véletlenül és pláne nem feleslegesen. Ezért persze köszönet neki, meg persze nektek is akik kitartottatok.

Okokat sorolhatnék, sokat, sokáig, de inkább csak megemlítek kettőt. Nem mintha úgy gondolnám, hogy mentegetőznünk kéne, inkább csak azért, mert néhányan megérdemlik.

Szóval az egyik ok az meglehetősen prózai. Akkor tudtam meg, hogy vár rám még egy feladat, a kommentátori munkám mellett, és úgy éreztem és még most is úgy érzem, hogy ez a kettő együtt teljes embert kíván(t). Egyszerűen nem maradt energiám a Salakblogra. Hogy mi ez a meló, az most mellékszál, az Eurosport honlapján könnyedén megtalálhatja bárki, akit érdekel.

A másik ok, amit szeretnek megemlíteni, talán már érdekesebb. Tudniillik egészen egyszerűen elegem lett. Elegem lett abból, hogy a bloggal való foglalatoskodásunk java részét az töltötte ki, hogy beteg emberek kommentjeit moderáltuk, hogy néhányakat már 26 különböző nicknéven tiltottunk ki, hogy néhányan tönkre akarták tenni a munkánkat. Abból is elegem lett, hogy néhányan meg voltak róla győződve, hogy így lassan 30 év távlatából is csak Roger/Rafa dimenzióban tudom értelmezni a teniszt, es nagy rendszerességgel hangot is adtak annak a szilárd meggyőződésüknek, hogy Rogert imádom, Rafát meg gyűlölöm.

Nem tudom, hogy ezek a dolgok, illetve meg az a néhány, amit itt most nem is említek, megváltoztak-e. Nem tudom, lesz-e több időm, energiám.

Azt azonban tudom, hogy megpróbáljuk újra. Továbbra is Petra lesz gyakrabban jelen, de azért már nem tűnök el ilyen hosszú időre.

A blog picit változik majd, az Eurosport honlapjának lesz a része, a legtöbb írást ott olvashatjátok teljes egészében, kommentelni viszont továbbra is csak itt tudtok. (Ez csak technikai változás, nem kell megijedni, csak eggyel többet kell kattintatni.)

Lesznek azért exluzív posztok is, csak ide, csak nektek, de ezt majd meglátjátok.

A lényeg, hogy nekifutunk újra, a többit meg majd eldönti az idő.

Meg Ti.

]]> http://salakblog.hu/2012/05/04/feltamadas/feed/ 43 http://salakblog.hu/2012/03/22/adios-gonza/ http://salakblog.hu/2012/03/22/adios-gonza/#comments Thu, 22 Mar 2012 10:32:26 +0000 szpetra http://salakblog.hu/?p=11196

Minden jót Gonza!
Köszönöm, hogy láthattalak élőben ütőt törni, sosem felejtem el.
Köszönöm, hogy láthattam élőben a tenyeresed. És az egykezes fonákod.

Hiányozni fognak.

- Roger elmúlt 8 tornájából 6-ot megnyert, legutóbbi 41 meccséből 39-et szintén. Miamiban akár feljöhet a 2. helyre is. Hát mégis van élet 30 után?

- Jó hír, hogy Alisa Kleybanova 10 hónap kihagyás Miamiban tér vissza. Az elmúlt egy évben 2. stádiumú Hodgkin’s limfómával kezelték.  Mindent bele!

- Szintén a visszatérők között van Clijsters, Serena és Venus, nagyon helyes.

- Azarenka 23-nál tart, 4 tornagyőzelem idén. 1997 óta (Martina Hingis) senki nem kezdte ilyen jól a WTA-szezont. Na, ilyen egy igazi világelső.

- Miami nálunk vasárnaptól élőben minden nap!

- Ja, és végül: Marat Szafin elveszi barátnőjét, Anna Druzyaka modellt. Az esküvő Moszkvában és New Yorkban lesz. (Petra: “Neeeeeeeeeeeeeeee!“)